LEGÚJABB ÖRÖMHÍRÜNK

A Jóisten egymásnak ajándékozott bennünket – a szülinapomra...

Kedves párKatt-csapat!

Egy ideje kerestem már a párom, többek közt a párKatton is. Miután fenn voltam talán fél évig, már nem akartam ezen a fórumon tovább próbálkozni, gondolva, hogy aki akart nekem írni, az már biztosan írt, és akit én szívesen megszólítottam volna, afelé én is küldtem jelzést.

Talán fél év inaktív tagság (szünet) után jött egy levél a párKatt csapatától, hogy szülinapom alkalmából, ha szeretném, egy hónapig ingyenesen aktívra állíthatom a tagságomat.

Örömmel elfogadtam az ajándékot, esélyt adva, hogy történhessen valami jó, ha a Jóisten is úgy akarja. De azért nem sok esélyt adtam ennek, sőt, talán még annál is kevesebbet...

Az történt, hogy rögtön láttam, hogy vár rám egy levél már jó pár hónap óta: valakitől, akinek még én írtam annak idején, csak nem volt nyitott ismerkedni, mert épp mással találkozgatott...

A levélben az állt, hogy lezárult az az ismerkedés részéről, és most már szívesen megismerne, ha én is úgy gondolom. Persze, a levele óta eltelt jó pár hónap – így óvatosan kérdeztem meg, hogy aktuális-e még részéről a dolog... Annyira az volt, hogy másnap este már találkoztunk is.

Pár nappal több mint egy éve történt ez. Most pedig az esküvői helyszínt néztük ki, épp tegnap, ahol összeköthetjük majd az életünket.

Zoli, a párom olyan ember, akiről mindig is álmodtam. Nem is hittem volna, hogy nem csak az álmaimban létezik. Nagyon szeretünk együtt lenni, mindketten úgy érezzük, hogy jobb és persze boldogabb emberré válunk egymás által.

A párKattot pedig a Gondviselés eszközének éltük meg, amin keresztül a Jóisten egymásnak ajándékozott bennünket – konkrétan én még azt is mondhatom, hogy szülinapomra...

Hála érte Neki, és a párKatt csapatának!

Zsuzsi

(2023. december)

További írások, videók