Vianney Szent János gondolatai a lelki életről

Tíz idézet a szent arsi plébánostól:

Ó mennyire szeretem reggel elsőként e szavakat kimondani: Ma mindent Isten dicsőségére fogok tenni és elszenvedni... semmit önmagamért vagy a világért, mindent azért, hogy Megváltómnak kedvében járjak!
(Tanácsok)

Fogadd el a keresztedet! Ha erős lélekkel hordozod, a mennyországba juttat.
(Tanácsok)

Lelkünknek is oly nagy gondját viseljük-e, mint a testünknek?
(A torkosságról)

Egy dolgot mindenki meg tud tenni, akár könnyű elmélkednie, akár nehéz: reggel elhatározni, hogy a nap folyamán gyakorolja valamelyik erényt, gyakran gondol Isten belső jelenlétére, és vele egységben éli az életét.
(Az imádságról)

Minden, amit Isten teremtett… aszerint válik a jó vagy a rossz eszközévé, hogy mire használjuk.
(Szentbeszéd a lélek ellenségeiről)

Minden este gondold át, amit a nap folyamán tettél, minden hónapban, amit a hónap folyamán, és minden évben, amit az év folyamán cselekedtél! Így sikerrel javítgathatod magad, és amikor eljön a halál, készen állsz majd és boldogan léphetsz be a mennyországba.
(A halálról)

Azért nem tudjuk megtartani az elhatározásainkat, mert túlságosan önmagunkban bízunk.
(Az Úr imájáról)

„Túl sok bajlódással jár az embernek, hogy megmentse a lelkét” – mondják egyesek. S vajon a rang vagy a vagyon megszerzése nem jár bajlódással?
(Az üdvösségről)

Egyedül Isten töltheti be a lelket.
(A szentáldozásról)

Az utcán járva szegezzük tekintetünket Urunkra, aki előttünk hordozza keresztjét; a Szűzanyára, aki ránk tekint; és Őrangyalunkra, aki mellettünk jár!
(Katekézis az önuralomról)

Forrás: Thoughts of the Curé D’Ars, TAN Books 1984

További írások, videók