Jóga, zen-meditáció – miért ne?

Az a meditáció, ami az univerzummal való egyesülésre irányul, csak látszólag azonos azzal, amelyik az Istennel való találkozáshoz segít.

Roska Péter morálteológus Magyar Kuríron megjelent írásából:

Európai kultúránkban a jógát a túlnyomó többség érdekes tornagyakorlatnak tartja, amitől hajlékonyságot, rugalmasságot, feszültségmentesítést, testi-lelki jólétet, belső nyugalmat, javuló életminőséget vár.

Ha azonban komolyan vennék a jógát és az azt létrehozó kultúrát, kiderülne, hogy az egyáltalán nem ebből a célból jött létre.

A jóga semmilyen módon nem választható le a vallásról, ami létrehozta, ahogy a keresztvetés mozzanata sem függetleníthető a kereszténységtől.

Az ősi hindu védikus irodalom egyik alapműve, a Bhagavad-gíta szerint a jóga Visnu isten földi megnyilvánulásától, Krisna hercegtől származik, a testi, illetve szellemi erők felébresztésére szolgál, és a tudat átalakítását, az örök körforgásból való megszabadulást szolgálja.

A jóga vallási gyökereiről nem tudomást venni intellektuális hanyagság vagy tudatos megtévesztés. Persze, aki szerint csak a látható világ létezik, az a jógában megvalósuló szellemi erőkkel történő találkozásokat pusztán az elméje játékának fogja tekinteni. 

A kérdés, amit minden, a jógával kacérkodó keresztény embernek fel kell tennie magának az, hogy ki vagy mi az a szellemi erő, amivel a jógában kapcsolatba lehet lépni. Vajon Jézus Krisztus? De akkor Jézus miért nem mondta soha, hogy jógagyakorlatok útján lehet vele közösségre jutni?

A Katolikus Egyház Tanítóhivatala 1989-ben külön dokumentumot adott ki arról, hogy gyökeresen más irányba visz a személytelen távol-keleti meditáció, mint a keresztény ima.

Kifejezetten beszél a jógáról, valamint a zen buddhista meditációról, és a többi keleti spirituális technikával együtt összeegyeztethetetlennek tartja a keresztény imával, sőt azt állítja, hogy ezen módszerek következményeként bezárulhat valaki a személyes Isten felé.

A csöndben Isten szavát szeretnénk meghallani, Vele találkozni. Ez egészen más, mint a kozmoszhoz kapcsolódó meditáció. A kapcsolat csöndje ez, a szerető figyelem csöndje, mely nem bezár, hanem kiemel a magányból.

Roska Péter atya teljes írása – az idézett dokumentum vonatkozó megállapításaival – a Magyar Kuríron olvasható: Hová vezet a csend útja?

Kapcsolódó: Sebastian Benvin Madassery SVD: Ő az 

További írások, videók