Túl magasak az igényeim? Kössek kompromisszumot?

Ne légy olyan válogatós! – ez az egyik leggyakoribb, ám legfélreérthetőbb jótanács.

Ne légy olyan válogatós! – mondják barátaink, családtagjaink. Ha úgy értik, hogy dobjuk el a középiskola óta gyűjtögetett tulajdonságlistát, amelynek meg kell felelnie a leendő házastársunknak, akkor igazuk van. Ám ha úgy, hogy engedjünk az alapvető értékekből, akkor tévednek.

Mi a különbség?

Van, aki csak adott testmagasságú, korú, végzettségű, érdeklődési körű társsal tudja elképzelni az életét. Isten azonban talán másként gondolja. Ő sokkal jobban tudja, mire van igazán szükségünk, és ez ritkán találkozik felsorolható tulajdonságokkal. Ez a gond a tulajdonságlistával. Az ember mérhetetlenül több, mint tulajdonságok összessége. Ha tulajdonságok összegévé degradáljuk, elvész a lényeg; magunk sem látjuk, mit is akarunk és mire van igazán szükségünk.

Más a helyzet az értékekkel, az értékrenddel. Az igaz értékeken múlik, hogy jó, szerető házastárs és szülő válhat-e a másikból. Ezért az értékrend terén nincs helye megalkuvásnak. Fontos keresztény értékek a becsületesség, az őszinteség, a hűség. Fontos, hogy a leendő társ számára egyértelmű legyen, a szeretet azt jelenti: az ember sohasem kéri a másikat arra, hogy Istentől elszakító bűnt kövessen el. Konkrétabban: legyen kész igent mondani a tisztaságra és nemet a fogamzásgátlásra. Legyen kész arra, hogy katolikus hitben nevelje gyermekeit, és házastársával együtt növekedjen hitben és szeretetben.

Azt jelenti ez, hogy kizárólag „mintakatolikussal” álljunk szóba, aki fejből idézi az enciklikákat?

Aligha. Azt azonban igen, hogy csak olyannal, aki tiszteletben tartja hitünket, vagy legalábbis érdeklődik a katolikus hit iránt, és igyekszik a szerint élni. Nem elég, ha csupán tudomásul veszi, hogy vasárnap misére járunk. Ha nehéz is, gondoljunk arra, hogy a távolságtartás idővel valószínűleg csak növekedni fog. Sok hívő mesélhetne fájdalmas magányáról hitetlen házastársa mellett, akivel éveken, évtizedeken át nem tudott beszélgetni Istenről.

Sajnos manapság nem könnyű szilárd keresztény értékrenddel rendelkező társat találni. Ezért van annyi társtalan katolikus. A válasz mégsem lehet az értékrendet érintő megalkuvás. Az elmúlt fél évszázadban az emberek pontosan ezt tették. S az eredmény? Sérült nők. Sérült férfiak. Sérült házasságok. Sérült társadalom.

A sebek gyógyítása a kegyelmen múlik. Az pedig, hogy ne keletkezzenek újabb sebek, a hűséges egyedülállókon, akik nem hajlandóak megalkudni abban, amiről tudják, hogy helyes. Hűségük földi jutalma Isten akarata szerint kétféle lehet: igaz értékekre épülő, boldog, szent házasság – vagy mélyebb egység Krisztussal, akiért érthetetlen szenvedés árán is ragaszkodnak az igaz értékekhez. Életük igazgyöngy, kiteljesedésük záloga pedig, hogy ne valaki nélkül éljenek, hanem mindig valakikért.  

párKatt.hu (E. Stimpson nyomán)

További írások, videók